fbpx
+36 30 405 0167 info@tintahalmuhely.hu
Mi is a kollázs?

Mi is a kollázs?

A kollázs egy speciális eljárás, amivel művészeti kompozíciókat lehet létrehozni. Az eljárás során különböző formájú és textúrájú anyagokat, mint egy mozaikot egy kompozícióvá állítunk össze. A kollázsok tartalmazhatnak egész tárgyakat is, például beépíthetünk a képbe egy ollót, vagy ruhadarabot, bármit, aminek a formája vagy a textúrája érdekes lehet a kép szempontjából. Az anyagok kontrasztjaival, kombinációjával is lehet játszani, mint a műanyagok és a természetes anyagok ellentétes, szokatlan és merész hatásával.

Kollázs a képzőművészetben

A kollázs technikájának első bizonyított használata Kr. E. 2. századra nyúlik vissza, mely nagyjából megegyezik a papír Kínában történő feltalálásának idejével. A 10. századig a technikát ritkán használták. A 10. századtól japán kalligráfusok speciálisan kezelt és ragasztott apró papírdarabokat építettek be műveikbe. Európában viszont a 13. században kezdődött a kollázs használata. A 15. és 16. században aranyozott lapokat alkalmaztak gótikus katedrálisok díszítésére, mindemellett a drágaköveket és a fémeket, a szent képek dekorálására használták. Annak ellenére, hogy a huszadik század előtt, kollázs jellegű módszereket alkalmaztak, néhányan még mindig azt állítják, hogy mint művészeti forma csak 1900 után jelent meg a modernizmus első szakaszában. 

A kollázs háromdimenziós részei ellentétesek a festmény sík felületeivel. Az újfajta kompozíció íly módon újszerű megjelenést adott a szobroknak és a festményeknek. A kollázs techniájának története több száz évre nyúlik vissza, de csak a huszadik század elején jelent meg teljesen új művészetként. A 20. század elejének művészei szokatlan technikákkal és anyagokkal kísérleteztek, új művészeti nyelvet kerestek. Egymás után megjelentek a modernista iskolák, amelyek célja a hagyományos festészet megváltoztatása volt. A korszak egyik felfedezése a kollázs volt. A tárgyakat geometriai alakzatokra bontották és ezeket az egyszerű geometriai formákat kompozícióvá alakították a festményen. Az így elkészített kép szimbólumokból összeállított mozaik volt.

Kollázsok a festményeken

A hétköznapi anyagok megjelenése a festményeken a kollázs technika kezdetének tekinthető. Pablo Picasso és Georges Braque voltak az első kollázsok megalkotói. Picasso kompozícióiba tapétákat, posztereket, újságkivágásokat, címkéket, huzalokat is beépített. Ezzel a mester megsemmisítette a hagyományos festmény minden sztereotípiáját. A kollázs technikát a huszadik század elején széles körben használták avantgárd művek elkészítésére, népszerű művészeti formává vált, a technikát a dadaisták és a szürrealisták is gyakran használták.


Pablo Picasso
Pablo Picasso: Hegedű kottával (1912)

Sokan szokták mondogatni, hogy nem tudnak rajzolni, milyen jó azoknak, akiket megáldott az élet egyfajta tehetséggel, a rajztudással. Pedig a kollázs egy olyan képalkotó technika, amihez nem kell rajztudás, csak egy kis játékos képzelőerő és kreativitás, ami szerintem minden emberben ott rejtőzik, csak elő kell hívni. Ha kipróbálnád ezt a technikát, gyere el a Tintahal Műhelybe egy workshopra, ahol szabadon szárnyalhat a fantáziád.


kollázs
illusztráció: Pinterest
Álomvilág

Álomvilág

Tavaly év végén nyílt és ez év január végén zárt Gross Arnold, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus és festőművész életmű kiállítása Budapesten. A művészet kertje – Gross Arnold 90 címmel volt látható a kiállítás a Széphárom Közösségi Térben. A zárás előtt egy zaklatott, rohanós nap végén nyúzottan estem be a tárlatra, de a képekből áradó gyermeki álomvilág újratöltött energiával, elvarázsolt és mosolyt csalt az arcomra. 

Ki is volt Gross Arnold

Gross Arnold Erdélyben, Tordán született, édesapja festő és rajztanár volt, ő volt első művésztanára. 1946-ban kezdett Budapesten tanulni, előbb iparművészetet, de azt abbahagyta, majd végül grafikai munkákkal a Képzőművészeti főiskolán szerzett diplomát 1953-ban. Életében Magyországon kívül külföldön is sorra nyíltak kiállításai és számos díjjal jutalmazák. 2015. január 22-én hunyt el Budapesten.

Grafikai munkássága nagyon jól felismerhető a sajátságos, csipkeszerű aprólékossággal kidolgozott színes rézkarcairól, melyek szürealista, álomszerű mesevilágát tükrözik. Festményeit átjárja a játékosság, az aprólékosan megfestett képeit picurka figurákkal, tárgyakkal egészítette ki, így ezek a képek inkább tűnnek miniatűr makett-világnak, mint festményeknek. 

Jellegzetes motívumvilága és témái:

Részletgazdag, élettel teli, csipkeszegéllyel keretezett rézkarcain a sok apró motívum között gyerekkorunk ismétlődő epizódjai jelennek meg, mint a madarak, angyalok, tündérek, manók, mosolygó virágok, macskák, kutyák, hőlégballonok, vonatok, hinták stb. Összetett képek, párhuzamosan zajló sok-sok történetet mesélnek el. Hosszaszan szemlélve lehet belemerülni és belefeledkezni a képek világába. Pont ezért, a milliónyi aprócska részlet felfedezéséhez, ajánlatos lenne nagyítót használni.

A grafikus kedvelt témakörei szépen, egymás után következtek a termekben. Az önarckép, az elvágyódást megtestesítő kert, a műterem, a karácsony, Budapest és az olyan külföldi városok, mint Róma, Brüsszel vagy Firenze. A képeket témakörök és technikai megoldások alapján is tematizálták.

A kiállítás végére érve örömmel fedeztem fel, hogy Gross Arnold linómetszeteket is készített pályája elején. Ellentétben a részletező, aprólékossággal kidolgozott rézkarcaitól, a linómetszetein dekoratív, foltszerű ábrázolásokat használt. A képen látható illusztráció is linómetszet. 

Ha Te is kipróbálnád a linómetszés technikáját, gyere el hozzánk a Tintahal Műhelybe.