Jó sok évvel ezelőtt egy ismerősömmel rendszeresen készítettünk fotogramokat a kis konyhájában éjszakába nyúlóan. Másnap fáradtan mentem dolgozni, de még akkor sem tudtam kikapcsolni a gondolatimat, munka közben is azon gondolkoztam, hogy lehetne újabb és újabb érdekes fotogram képeket készíteni. A fotogramról pontos leírást nem lehet adni, hogy mit, hogyan kell csinálni, mert az igazán izgalmas képek a kísérletezésekkel születnek meg. Sokszor teljesen más az eredmény, mint amit elképzelünk.
A fotogram története
A fotogram mintegy száz évvel ezelőtt, az 1920-as évek avantgárd művészetében jelent meg nyitott műfajként, amely összeköti a festészetet és a fényképezést, de az avantgárd filmben is megjelenik.
Maga a fotogram elnevezés Moholy-Nagy Lászlótól ered, aki berlini évei alatt kezdte kísérleteit a közvetlen fény formálás, fény modulálás jegyében. Első felesége Lucia Moholy profi fotós révén vezette be a laborálás rejtelmeibe. Az első Moholy-Nagy fotogramok kettejük közös munkái. 1922 végén született fénylenyomatok, a festészetében kialakított stílusát követték. Eleinte kétdimenziós tárgyakat, papír- és üveglapokat, fogaskerekeket, majd később különböző transzparens anyagok felhasználásával készített összetett konstrukciókat – fénymodulátorokat – helyezett a fotópapírra.
Az eljárásról
A fotogram történeti áttekintése után térjünk a technikai részletekre. Fényképezőgép és negatív használata nélkül készítünk tárgyakról fénylenyomatokat. Sötétkamrában, vörös lámpa fényénél különböző tárgyak felhasználásával kompozíciót hozunk létre egy fényérzékeny papíron, majd megvilágítjuk a tárgyakkal megpakolt fényérzékeny papírunkat. Mindez után a hagyományos papír hívó eljárás szerint előhívjuk, fixáljuk, mossuk majd megszárítjuk a képet.
Az eljárás fordított gondolkozást igényel, hiszen a tárgyakkal letakart felületek a papíron fehérek lesznek, míg a fénnyel reakcióba került fényérzékeny felület pedig fekete lesz.
Ha az ember elkezd játszani a fénnyel, nincs megállás. Lépten nyomon keresni fogja a különlegesebbnél különlegesebb tárgyakat, amiket felhasználhat az absztrakt kompozíciójában. Papírból hajtogathat geometrikus formákat, rajzolhat illetve festhet átlátszó és áttetsző fóliákra, amelyekből rétegeket képezhet a fotogramon. Az exponálás közben bemozdíthat egy-egy elemet, amely szintén érdekes nyomot hagyhat a fényérzékeny papíron.
Ezzel a különleges „fényjátékkal” betekintést kaphatsz az analóg fotó, azon belül is a sötétkamra izgalmas világába. Ha érdekel, gyere el a Tintahal Műhelybe egy workshopra.
